Kapcsolat


Megrendeléssel, termékekkel kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit az alábbi e-mail címre várjuk:

info@reformgyogyasz.com

Telefonon történő rendelésfelvételre nincs lehetőség, megrendelését kérjük adja le e-mailben, illetve az erre szánt megrendelő űrlap beküldésével, köszönjük!

Vállalkozás adatok, üzemeltető:

Pintér Zoltán E.V.

6723 Szeged, Zöldfa u. 4. 1/1.

Adószám: 60039215-2-26

Telefon: +36 70 547 23 57

Budapest Bank Zrt. 

10102842-44304800-01004002


Adatkezelés nyilvántartási szám:

Pintér Zoltán EV.

NAIH-70497/2013.

Csatlakozz hozzánk!

Megosztás

Ki az amalgámmal!

 

Globális probléma - Mismásolt fémek a szájban!

Ügye Önnek is van legalább egy amalgámtömése?

 

Fogorvosi körökben az egyik legvitatottabb témával foglalkozunk ma, ez pedig az amalgám tömés és annak negatív hatásai az egészségünkre (elsősorban a higanytartalma miatt). Látni fogunk megannyi megállapítást a káros hatásaira vonatkozóan, de hogy teljes legyen a kör, ellenvéleményeket is közlök. A cikk végén azt is megtudhatja, hogy miként képes a búzafűlé a  nehézfém lerakódások ellen hatékony segítséget nyújtani!

A fogászati kezelések eredményeképpen szánkba kerülő tömések, implantátumok sokszor egy életen át elkísérnek minket és nap, mint nap hatással lehetnek ránk, így nem mindegy milyen minőségű, összetételű anyagok ezek!


Nézzük melyek azok a tulajdonságok, ami miatt a szakma döntő többsége az amalgám mellett áll:

  • olcsó az anyagköltsége
  • egyszerű az előállítása
  • igen tartós, kopásállósága miatt ritkán kell cserélni

Az amerikai és európai fogorvosi szakmai körök, valamint a WHO is jelen álláspontja szerint az amalgám egy biztonságos, tartós és olcsó tömőanyag.

Azt is meg kell említeni, hogy a WHO ugyan elismeri a tényt, hogy az amalgámból bizonyos mennyiségű higany napi szinten felszabadulhat, de ennek a mennyisége a legtöbb esetben nem éri el azt a küszöbértéket, ami az egészségre káros lenne.

Egy 1991-es WHO felmérés szerint naponta kb. 3,0-17 mikrogramm mennyiségű higany oldódik ki egy amalgámtömésből.


Nos azt is fontos tudnunk, hogy a higany a Föld második legveszélyesebb anyag és igen erős sejtméreg, ami elsősorban az idegsejteket roncsolja. Vajon ennek tudatában beszélhetünk egészségügyi határértékekről? Kicsi ellentmondást érzek a WHO hivatalos álláspontja és a higanykioldódás elismert ténye között!


Mi van az amalgámtömésekben?

50% folyékony higany! Igen, ez az a higany, ami a régi típusú higanyos hőmérőkben volt és igencsak óvni kellett a gyerekeket tőle, ha eltörött, hiszen a kifolyó kis higanygolyócskák roppant mérgező hatásúak!

50% fémpor, ami tartalmaz nagy mennyiségben ezüstöt, ez mellett ónt, rezet, cinket és higanyt.

Nos egy ilyen különféle fémporokból és folyákony higanyból álló massza kerül a fogakba... Sokan emiatt tartják mismásolt fémötvözetnek az amalgámot, hiszen tényleges kémiai rekació nem jön létre a fémek között csak is egy mechanikai erővel összekevert, préselt fémkeverékről van szó.

Érdekes az a megfigyelés is, hogy korábban nem géppel keverték össze a tömőanyagot, hanem kézzel (én magam is emlékszem a hangra, miközben zsibbadt arcfelemből csorgó nyállal próbáltam szemrevételezni, hogy mi történik körülöttem a rendelőben, amikor a fogorvos egy kis mozsárfélében kevergette erőteljesen az amalgám masszát) miközben a folyékony higanyból felszabaduló higanygőzt, mind a fogorvos, mind az asszisztencia és én a páciens is belélegeztük, ennek köszönhetően akkoriban az elhunyt fogorvosok agyalapi mirigyében a szokásosnál négyszázszor több higanyt véltek felfedezni!


Érdekesség, hogy Magyarországon az amalgámtömés környezetszennyező anyagnak számít és speciális óvintézkedések mellett kezelik, akárcsak a higanytartalmú anyagokat.


Potenciális veszélyt jelent!

Vimy és Lorscheider Calgary Egyetemen végzett kísérletei (1985) megállapították, hogy az amalgámhordozók szájüregének légterében a higanygőz mennyisége többszöröse az amalgámmentes szájakénak. Az átlagszájüregen belüli higanykoncentráció 4,91 mikrog/m3. Ennek ismeretében a WHO arra a következtetésre jutott (1991), hogy az átlaglakosság legnagyobb higanyforrása a fogászati amalgámból származik. Azt is megállapította, hogy „no safe level of mercury” (nincs toleranciahatár), ami azt jelenti, hogy az amalgámtömésből származó higanygőz bejut a szervezetbe és ott potenciális veszélyt jelent egészségünkre!

A szervezetbe kerülő higany, belélegezve vagy lenyelve a keringésen keresztül különféle szervekhez jut el, ahol károsíthatja a sejteket, illetve elraktározódik ilyen a tüdő, a belek, az állkapocs, a vese, a máj, az agy, az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékvesék, a hasnyálmirigy és a petefészkek.

Ebből kiindulva nem nehéz elképzelni, hogy hányféle hormon- és anyagcsere probléma, valamint krónikus megbetegedés hátterében állhat a higany, ha szervezetünk főbb mirigyeiben lerakódhat!

Fontos azt is tudni, hogy a szervetlen higany, ami az amalgámból kioldódik eljutva a bélrendszerbe, az ott élő baktériumok hatására szerves higannyá alakulhat, ami sokszorta mérgezőbb, mint a szervetlen forma!



Veszélyben a baba is!

1994-ben Dr. Drasch müncheni patológus és orvos szakértő elhalt embriók, csecsemők és kisgyermekek szöveteiben vizsgálta a higanymennyiséget. A higany koncentrációja a májban és a vesében egyenes arányosságot mutatott az anya amalgámtöméseinek számával. A magzatelhalálozás és magzatkárosodás aránya is hasonló eredményt mutatott. Egyes hirtelen elhalt csecsemők agyában és májában nagyobb volt a higanykoncentráció, mint a felnőttekében (2000 mikrog/kg).

Drasch vizsgálatai és a korábbi állatkísérletek egyértelműen bizonyították, hogy a higany átjut a placentán és károsítja a magzatot is!

A szervetlen higany az amalgámtömésből 12-szer gyorsabban jut át a placentán, mint az ételekből származó szerves higanyvegyületek. Ez azt jelenti, hogy a fejlődő magzat több higanyt vesz fel az anya amalgámtöméseiből, mint bárhonnan máshonnan.

Dr. Klinghard szerint az anya a várandóság és a szoptatás ideje alatt higanytartalékának mintegy 60%-át adja át elsőszülött gyermekének!

Gersner és Steinwall kutatásaiból tudjuk, hogy a higany roncsolja a vér-agy gátat, behatol az autonóm idegszálba és károsítja az idegek tápanyagellátásáért felelős csatornákat. Mindezeknek köszönhetően a jelentős amalgámterheltséggel rendelkező anyák gyermekei (akik százszor érzékenyebbek a méreganyagokra, nehézfémekre) nagyobb valószínűséggel születnek idegrendszeri rendellenességekkel, illetve lesznak autisták később.


Betegség betegség hátán!

Felnőttek esetében bizonyított, hogy a higany az amalgámtömésekből rágás és az amalgámtömések korróziója következtében az emésztőrendszerbe jut. A Max Plank Intézet igazgatója, Alfred Stock kémia professzor kísérletei alapján beigazolódott, hogy a higany kioldódik az amalgámtömésekből és a szervezet számára felvehetővé válik.

Különösen kedvezőtlen a nagy rágófelületekre kiterjedő amalgámtömés, mivel a nagyobb felületről az anyag könnyebben lekopik. A káros hatást növeli a fogcsikorgatás és az agresszív (fluoros) fogpaszta is. A higanykiválás következtében károsodik a bélflóra és a bélhez tartozó immunrendszer, növekszik a bakteriális fertőzésre és az allergiákra való hajlam.

A candida albicans és egyéb gombás fertőzések jellemzően a nehézfémmérgezésből származnak. A gomba megköti a nehézfémet, ami tovább rontja a méreganyagok kiürülését is! Ugyanakkor a belélegzett mérgező anyagok gyakran ezerszer erősebben hatnak, mint a lenyeltek vagy a bőrön keresztül felvettek, mivel a tüdőn át egyenesen a vérbe, illetve a szaglóidegeken keresztül az agyba kerülnek. A szervezet a belégzéssel felvett higany 82%-át az idegrendszerben raktározza.


Az amalgámmérgezés leggyakoribb tünetei a teljesség igénye nélkül:

Pszichoszomatikus: fáradtság szindróma, idegesség, alvászavar, depresszió, remegés, tanulási zavar, beszédzavar, látás- és hallás problémák.

Szájüregi: amalgámtetoválás az ínyen és szájnyálkahártyán, fogínygyulladás, afták, nyelvégés, fémes szájíz, szájszag, ízérzékelési zavarok, trigeminusz neuralgia, arcüreggyulladás.

Neurológiai: epilepszia, autizmus, migrén, hiperaktivitás, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, sclerosis mutiplex.

Hormonrendszeri: pajzsmirigy problémák, menstruációs zavarok, meddőség, koraszülés.

Bélrendszeri: candidiázis, colitis ulcerosa, Morbus Chron.

Bőr- és nyálkahártya: allergiás kiütések, ekcéma, hajhullás, neurodermitis.

Ízületi- és izom: izomremegés- és bénulás, poliartritis, szívritmuszavarok.

Vér: vérszegénység, leukémia.

Tüdő: bronchitis, asthma, jó- és rosszindulatú daganatok.


Galvánelem hatás a szájban!


A szájban a különféle fémekből készült tömések, koronák, hidak és protézisek között kialakuló galvánelem hatás elegendő a patogalvanizmushoz. Ilyenkor szervezetünk és elsősorban az idegrendszer finoman hangolt bioelektromos hálózata erőteljes negatív behatást kap.

Ez a központi idegrendszer komoly szabályozási zavaraihoz vezethet. Különösen veszélyes, ha példának okáért amalgám és arany, vagy két különböző nemes- vagy nem nemesfém ötvözet van a szájban. Az elektronok áramlása ráadásul növeli a higany felszabadulását a tömésekből és ezen keresztül mégtöbb higany jut a szervezetbe!

Fogszakorvos ismerősöm viccesen szokta mondani, hogy számos betegének a szájában olyan áramerősséget mért a galvánelem hatás következtében, hogy azzal egy zseblámpát is be lehetett volna kapcsolni!

 


Van megoldás: biokompatibilis fogászati eljárások
és egy kis búzafűlé!

A legfontosabb, hogy minél hamarabb megszabaduljunk az amalgámtömésektől! Azonban a tömések eltávolítása önmagában nem elég, szükséges az ún. fémkivezetés is, ami annyit jelent, hogy a szájüreget, annak csontozatát és a teljes szervezetet meg kell szabadítani az elraktározódott higanytól. Erre specializálódott ún. biokompatibilis fogászati rendelők biztosítanak megfelelő szolgáltatásokat, ahogy teszi azt sok-sok éve Dr. Rippel Emilia fogszakorvos is!

Köszönet illeti Emiliát, hiszen számos anyagot és információt biztosított a számomra a cikk megírásához. Szeretettel forduljanak hozzá fogászati problémákkal! (www.emident.com)

Meg kell említeni, hogy nem csupán az amalgám lehet veszélyes, hiszen vannak olyan, ma már modernnek számító tömőanyagok, amelyek szintén mérgező anyagokat bocsátanak ki magukból. Ilyen példul a tetszetős, fogszínű tömőanyag is!

A galvánelem hatás által az amalgám mellett az egyéb fémekből álló implantátumok is rendelkeznek kedvezőtlen hatásokkal! Kérje ki fogszakorvosunk véleményét, ha nem biztos abban, hogy biztonságos tömőanyag, illetve egyéb implantátum van a szájában!

Ahogy korábban is írtam az amalgám tömések eltávolítása önmagában nem elég! Meg kell szabadulni a szövetekben felhalmozódott nehézfémektől is! Ezek az anyagok erőteljesen beépülnek a szövetekbe és nem olyan egyszerű kicsalogatni őket!

A búzafűlében lévő klorofill azonban még erre is képes! amellett, hogy erőteljes gyulladáscsökkentő, fokozza a szervezetben felhalmozódott méreganyagoknak, nehézfémeknek, kelátoknak a mobilizálását, ami annyit jelent, hogy szó szerint kihúzza a helyéről és segíti, hogy testünk szállítható, kiválaszható formába csomagolja.

Természetesen mivel agresszív anyagokkal állunk szemben, így folyamatos és erőteljes búzafűlé kúrára lesz szükségünk. Érdemes a szokásos adag mellett napi háromszor is öblögetni búzafűlével, hogy a szájnyálkahártyát és az ínyt is jól átjárja a búzafűlé klorofillja.

Megjegyzem Dr. Rippel Emilia is nagy rajongója a búzafűlének!

 

 



További érdekes hírek!



 

Eltitkolt adatok - Bizonyos gyógyszercégeknek nem számít az Ön és családja biztonsága!

 

 

A BMJ vizgálata szerint a gyógyszergyártók nem publikáltak olyan gyógyszerbiztonsági adatokat, amelyek egy diabéteszkezelésben használatos gyógyszercsoport (az inkretintengelyre ható szerek) veszélyességére utalnak. A glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) agonisták és a dipeptidil-peptidáz-4 (DPP-4) gátlók néhány hónapja a viták kereszttüzében állnak, mivel valószínűleg az eddig sejtettnél jobban fokozzák hasnyálmirigy-gyulladás és -rák, valamint a pajzsmirigyrák kockázatát. A kritikusok szerint az amerikai és európai gyógyszerhatóságok nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a kezelőorvosok és a betegek milliói tisztában legyenek az általuk szedett gyógyszerek kockázataival.

Forrás: Dr. Kazai Anita - Medical Tribune orvosi havilap





74 éves rákos férfi, akinek orvosai szerint pár hete volt hátra,
a búzafűnek köszönhetően él!

Az alábbi cikket egy Kedves Olvasóm, Néder András Úr juttatta el nekem és gondoltam megosztom Önnel is, hiszen alátámasztja a búzafűlé daganatos betegségekre gyakorolt jótékony hatásait.


Az orvosok azt mondták a 74 éves ír Danny McDonald Dunaff-nak, hogy nagyon súlyos gyomorrákos megbetegedése miatt valószínűleg három hónapon belül meg fog halni. Ő azonban úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja orvosai tanácsát, és kemoterápia helyett táplálkozási változtatásokkal fog meggyógyulni. Négy évvel később Danny még mindig él, köszönhetően annak a napi  búzafű fogyasztását magában foglaló protokollnak, ami a tápanyagokban gazdag “szuperétel” különféle csodálatos egészségügyi előnyeit bizonyítja.

Dannynek akkor jutott tudomására mennyire súlyos az állapota, amikor a gyomrában lévő fekély kifakadt. A farmról beérve a kórházba, az orvosok sokáig küzdöttek azért, hogy egyáltalán a vérzést csillapítani tudják. Eközben fedezték fel, hogy Danny valójában súlyos gyomorrákban szenved, ami már áttételeződött az egész testére.  Figyelmeztették: egyetlen módja annak, hogy megszabaduljanak betegségétől az lenne, ha részt venne egy hosszas hagyományos kemoterápiás kezelésen.

Ellentétben a legtöbb emberrel, Danny úgy döntött, hogy egyéb kezelési módszerekkel próbálkozik meg. Orvosai bosszúságára, saját házi kezelésmódot választott: méreg helyett búzafüvet. Nem meglepő, hogy kezelőorvosa meglehetősen dühös volt döntése miatt és ragaszkodott ahhoz, hogy Danny “néhány hét alatt”  bizony meg fog halni. Danny azonban állta a sarat, és úgy döntött, hogy akkor is csak és kizárólag búzafűvel próbálkozik.

“Azt mondtam az orvosoknak, hogy nem vagyok hajlandó alávetni magam a kezeléseknek- idézi Dannyt a Sunday World- “Tudtam, hogy meg fognak vele ölni. Mérgesek voltak, hogy így döntöttem. Az orvosi tanácsadó arra figyelmeztetett, hogy három hónapom van hátra. ”

Danny messze nem rohant bele tájékozatlanul döntésébe. Egy barátjától hallott már a búzafű csodálatos gyógyító képességéről. Idővel Danny egyre inkább csak meggyőződött arról, hogy a búzafű képes mindenféle betegség gyógyítására, beleértve a rákot is. 60 évnyi gazdálkodással eltöltött tapasztalatát most saját búzafű termelésre fordította.

“Nem tudtam hogy mire számíthatok, de elhatároztam, hogy menni fog”- emlékszik vissza Danny. ”Hét napon belül az oldalamban lévő égető érzés eltűnt, és sokkal jobban kezdtem érezni magam. Abbahagytam az előírt tabletta szedését és azóta sem vettem be egyet sem. Egy hónappal később a fájdalom teljesen eltűnt, és tudtam, hogy javulófélben vagyok. A búzafű működött. Döntésem helyes volt, örültem, hogy elutasítottam orvosaim tanácsát. ”

Először csak egy uncia búzafűlével kezdett naponta, és egészen hét uncia búzafűig vitte fel ezt az adagot. Danny élő bizonyítéka annak, hogy a rák gyógyítható.

“Tudom, hogy sok orvos még mindig nem hiszi el, hogy a búzafű rendelkezik rákölő tulajdonságokkal, de én vagyok az élő bizonyíték arra, hogy ez így van.”- tette hozzá.

Forrás: NaturaHirek.hu